Lovas fakitermelés

Lovas fakitermelés a Börzsönyben

Írta: Jancsó Rita

A fővárostól alig 50 kilóméterre, a Börzsönyben mintha megállt volna az idő, emberek és lovak dolgoznak vállvetve. Az erdő csendjét láncfűrészek zaja, a dőlő fa lombkoronájának suhogása veri fel, a meredek hegyoldalban pedig ott állnak a lovak, türelmesen várva a következő feladatot.

Régebben a gépesítés hatására az erdészetből is kezdtek kiszorulni a lovak, helyüket gépek vették át. De mára ismét kezd a lovaké lenni a főszerep, a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy, különösen a szálaló erdőgazdálkodásban a lovakkal gazdaságosabb a munka. Külföldi tapasztalatok már régebben rámutattak arra, hogy a jövő a szálaló fakitermelésé kellene, hogy legyen. Arra is fény derült, hogy a lóval történő közelítés felveszi a versenyt a csőrlős és gépi vontatási módszerekkel. Mindamellett alacsonyabb a költsége, energiatakarékos, és az erdő talajára nézve kíméletesebb, mint más módszerek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a ló főképpen a közelítésnél nélkülözhetetlen. A lovas vontatás 300 méter távolságig különösen előnyös és általában olcsóbb. A közelítés lényege, hogy a kitermelt fát elhúzzák a lerakathoz, ahol feldarabolásra és összerakásra kerül, majd onnan szállítják tovább a felhasználási helyekre. A közelítés módja és eszköze függ a fakitermelés fajtájától, illetve a közelítő útvonal hosszától, valamint a domborzati viszonyoktól.

Természetbarát fakitermelés

Az Ipoly Erdő Zrt.-nél három éve osztrák mintára kezdték meg a természetbarát szálaló fakitermelést. Ennek lényege, hogy nem végeznek tarvágást az adott területen, hanem ötösével-hatosával, úgynevezett lékekben termelik ki a fákat. A fakitermelés ezen módja erdőbarát, hiszen ily módon nem keletkeznek összefüggő irtások, amelyek számos erdei állat- és növényfaj életterét veszélyeztetnék. Az élőhelyek megmaradnak, az erdő pedig fokozatosan, természetes ritmusának megfelelően újul meg. Az erdőfelügyelet és az Ipoly Erdő Zrt. szakemberei 10 éves besorolás alapján állapítják meg, hogy melyik erdőrész kerüljön kitermelésre. Az erdész egyesével jelöli meg a kitermelendő fákat az adott erdőrészen belül. Mivel nem keletkeznek nagy üres területek, a fák közt nehezen férnének el a gépek. Ezért itt a leghatékonyabb a munkaeszköz a ló.

Az Ipoly Erdő Zrt. királyréti 5000 hektáros területén vállalkozás keretében három pár belga hidegvérű lóval végzik a fakitermelést, illetve a kitermelt fák mozgatását. A munka az erdő vegetációs időszakában, október elsejétől március végéig-április elejéig tart. Országonként, országon belül területenként és egyéni meggyőződés szerint váltakozik, hogy ki milyen lófajtát részesít előnyben. A munkához nyugodt, nagy húzóerejű, igénytelen, az időjárás viszontagságainak leginkább ellenálló lovakra van szükség. Ilyen állatokat pedig leginkább a hidegvérű fajtacsoporton belül találhatunk. A hidegvérű ló előnye, hogy könnyedén fogatba tanítható, nyugodt, felügyelet nélkül is sokáig egy helyben marad. A gyorsaság pedig inkább hátrány lenne, mint előny a közelítő útvonalak megválasztásánál.

Börzsönyi vendéglátónk több évtizedes tapasztalatok után a belga hidegvérű lófajta mellett döntött. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában is nagy népszerűségnek örvend ez a lófajta az erdőgazdálkodás területén.

A lovak szerszámzata, illetve a fa szállításához használt eszközök igen eltérő képet mutatnak. Az eszközök használatát az erdő milyensége, a domborzati viszonyok és a közelítő nyom hossza is erősen befolyásolják. A Börzsönyben a nyugati országokra jellemző kumethámot láttunk a lovakon, ami mellett szintén a hosszú évek tapasztalata döntött. Kumethámmal a lovak rövidebb távon nagyobb erőkifejtésre képesek, kevésbé vágja őket a hám (mint például a magyar hám), és strapabíróbbak is ezek a felszerelések.

Fotó: Mráz Edina - Kumet hám

Keményen dolgoznak

A reggeli abrakolás után fogatokkal indulnak neki a hegynek. A lovakkal naponta 6-7 órás munkát végeznek. Délben a szabadban költik el ebédjüket a munkások és a lovak. A favágók hangulatos tábortűz mellett sütik meg ebédjüket, szinte családias hangulatban. A lovakat naponta háromszor etetik: 10 liter abrakot fogyasztanak el egy nap, amely kukoricából, zabból, árpából és napraforgóból áll. Naponta két ló körülbelül 20-25 köbméter fát termel. Nem cél a lovak túlhajszolása, maximum 300-350 kg-s rönköket húzatnak velük. Talán ennek is köszönhető, hogy a börzsönyi csapatban kitűnő egészségi állapotnak örvendő 17 éves lovat is láthatunk. Ezek a lovak rendkívül rutinosak: új erdőrészen elég néhányszor elvezetni őket a lerakatig, pár óra után önállóan képesek megtalálni az utat a depóhoz. A közelítésnél a rövid táv miatt az egyszerű láncos vonszolásos technikát alkalmazzák. Közelítő szánnak hosszabb távolságoknál, és nagyobb súlynál lenne értelme.

Fotó: Mráz Edina - Láncos vonszolásos technika

Nehezebb rönkök elhúzásánál LKT 81-es erdészeti gép segít. A lovak munkáját egyetlen körülmény szabotálhatja: az esős időjárás. Hóban-fagyban dolgoznak. Kemény fizikai munka ez lónak és embernek egyaránt.

 
Fotó: Jancsó - Közelítés: a ló önállóan dolgozik

Munkát ad a lovaknak

A lovak kondícióját a nyári szünetben kocsizással, illetve rönk-és szánhúzó versenyeken való részvétellel igyekeznek megtartani nem kevés sikerrel, hiszen ezek a lovak nemzetközi mezőnyben is már bizonyítottan megállták a helyüket.

Magyarországon a fentebb említett, kiemelkedő börzsönyi példán kívül az Őrségi Nemzeti Parkban folyik még hasonló munka a muraközi lovak regenerációjához kapcsolódó programban. Ott az erdőn is kipróbálják, használják  a muraközi lófajtát.

Tőlünk nyugatabbra (Finnországban, Angliában, Franciaországban, Norvégiában stb.) igen nagy hagyománya van a lovakkal végzett erdei munkának. Angliában például a lovas fakitermelők külön szervezetbe tömörültek, rendszeresen szerveznek külföldi tanulmányutakat, kurzusokat. Franciaországban nem csak az erdőn, de a városok parkjaiban, sőt még a szemétgyűjtésnél is szerepet kapnak a lovak. Keleti szomszédunkban, Erdélyben több ezren élnek a lovas fakitermelésből. Ők az ott hagyományos, erős, farhámmal kombinált szügyhámot használják.

A lovak jelenléte az erdőben régóta komoly szakmai viták forrása. Fontos kérdés, hogy a ló, vagy a gép okoz-e több kárt a kitermelés során? Bár egyes vélemények szerint a ló munkája káros a talaj számára, ésszerűen átgondolva ez nem tűnik reálisnak. Hiszen a géppel ellentétben a ló egy nyomon halad, ugyanazon a nyomon vonszolja maga után a fát. Ez körülbelül 5-10 centiméter mélyen érinti a talaj fedőrétegét. Lényegében olyan hatással van a termőrétegre, mint mikor a kertben megkapáljuk a földet. Magyarán inkább megkönnyíti, serkenti a növényzet serkedését, növekedését. Természetesen vannak olyan feladatok a fakitermelés során, amelyeket hatékonyabb és célszerűbb lóval, és vannak, amelyeket géppel végezni, de a lovak sok tevékenységet megkönnyíthetnek, valamint az erdőre nézve kíméletesebbé tehetnek, mint a fentebbiekből is kiderül, és ezt érdemes kihasználni.

Fotó: Jancsó - Közelítő nyom és depó

A lovas fakitermelés emberléptékű, természetközeli, és környezetbarát. Munkát teremt a lovaknak, melyek a mezőgazdaság gépesítésével majdhogynem teljesen elvesztették jövőjüket. Az erdei munka a hobbiló-kategórián túl is újra perspektívát teremt a "nehéz" lovaknak, azaz a hidegvérűeknek.

Fotó: Mráz Edina

Zöld technológia az erdőkben

Írta: Rajczi Balázs

Az Európai Unió direktívái előírják, és külön pénzforrásokkal ösztönzik a tagországokat a természet-közeli gazdálkodás arányának növelésére. Ennek köszönhetően a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet célzott támogatásokkal segítené azon erdőgazdálkodókat, akik áttérnek a szálaló üzemmódra, valamint természetkímélő anyagmozgatási módszereket alkalmaznak a fakitermelések, illetve az állományápolások során. Ezek között az állati igaerővel történő eljárások is szerepelnek, mely új lehetőséget biztosítana a lovak erdőgazdálkodásba történő újbóli térhódítására. Azon túl, hogy a lovas közelítés csakúgy, mint a speciális kisgépek, lehetővé teszik a lábon maradt állományok sérülésektől való megóvását, a zajszint-, valamint a káros anyag kibocsájtás tekintetében felülmúlják azokat. Ez alapján joggal mondhatjuk a lóval történő szállítási módszereket a „legzöldebb" technológiáknak.

Feledésbe merült kutatások

 A lovakkal végzett fakitermelés esetében sokan a hagyományos vonóláncos és lovas kocsis megoldásokra gondolnak, míg léteznek ezeknél mind a természetre, mind a lovakra és az azokkal dolgozó emberekre nézve is sokkal hatékonyabb és kíméletesebb megoldások. Sajnos ezekre példákat szinte csak külföldön találunk, pedig az 1950-es években, hazánkban is folytak kutatások a lovas erdészeti munka terén. Ezek döntő részben az egykori Erdészeti Tudományos Intézet nevéhez fűződtek. Érdemes áttekinteni, hogy akkor milyen követelményeket fogalmaztak meg a közelítő járművek fejlesztése során, hiszen ezek ma sem vesztették érvényüket:  

1. Legyen alkalmas valamennyi választék közelítésére.
2. A mozgatott fa a szállítás közben ne károsodjon.
3. Kímélje a talajt, az újulatot és a visszamaradó állományt.
4. A menetellenállás csekély legyen, hogy a fogat vonóerejét gazdaságosan kihasználhassuk.
5. A vontatáshoz legyen elegendő egy ló is.
6. Fordulékony legyen, hogy mozgatását a fák között is könnyen elvégezhessük.
7. Nagy teherbírás.
8. Gyors, lehetőleg mechanizált rakodás.
9. A fel-és leterhelést egy személy is elvégezhesse.
10. Erős és egyszerű szerkezeti felépítés.
11. Kis önsúly.
12. Megbízható fék.
13. Stabilitás.

A fenti feltételeknek leginkább az 1958-ban az ERTI által kifejlesztett közelítő kerékpár tett eleget, mely egy 1000- és egy 500 kilogramm összsúlyú változatban került legyártásra. A méterfa szállítására alkalmas billenthető adapter, valamint a rönkök teljes emelve szállítását kivitelező kézi csörlő nagy előrelépést jelentett akkoriban. Azonban csakúgy, mint minden más területről, a gépesítésnek és a tarvágásos erdőgazdálkodásnak köszönhetően kiszorult a ló, és vele együtt feledésbe merültek a „modernizált" lóvontatású eszközök is.

Külföldi példák

Napjainkban a korszerű lovas fa-szállító eszközök tekintetében a nyugat európai térség, valamint a skandináv régiók az élenjárók. Hogy miért? Mert ezekben az országokban kiemelten támogatják a természetvédelmi intézkedéseket, köztük a kíméletes fakitermelési eljárásokat is. Ennek köszönhetően gazdaságos a lóval történő erdészeti munka, és megéri fejleszteni a hozzá kapcsolódó eszközparkot is. Erre jó példa a 2. képen látható lovas közelítő jármű, melyen egy kisteljesítményű motor által működtetett daru végzi a rakodási munkát. Ezen kívül számos más, egyszerűbb, de mégis hatékony megoldás segíti a külföldi fakitermelőket a gazdaságos, de mégis természetbarát anyagmozgatásban.

Korszerű lovas járművek Svédországban

Motorizált rakodás

A hatékonyság szempontjából a használni kívánt eszközök mellett legalább olyan hangsúlyos a megfelelő igásló megválasztása. Fontos, hogy az erdőn dolgozó ló nyugodt, lehetőleg ne túl gyors járású (a balesetek elkerülése miatt), az időjárás viszontagságait és a bogarak zavarását jól tűrő, tömeges típus legyen. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az említett céloknak a 160 cm körüli marmagasságú, 600-800 kg súlyú, hidegvérű fajtacsoportba tartozó egyedek felelnek meg leginkább.

A fajtamegőrzés területe is lehetne az erdő

Az erdő egyébként igen széleskörű kulturális és természetvédelmi szerepe közül érdemes kiemelni a fajta megőrzés lehetőségét. Erre jó példa a Szlovákiában található murányi ménes, ahol az állam a helyi erdőgazdaság „személyében" felvállalta a murányi nóri ló, mint helyi hidegvérű fajta fenntartását. A kölcsönös előnyök kihasználása abban rejlik, hogy a fajta megőrzéséért cserébe a ménes egyöntetű, kimondottan erdészeti munkára szelektált fogatlovakkal látja el az erdőgazdaságot. Sajnos hazánkban az állam kivonulóban van az állattenyésztésből is, így hasonló együttműködést aligha várhatunk. Pedig nekünk is van e célra alkalmas - a jövő évtől várhatóan őshonos-, magyar hidegvérű fajtánk. És nagyon örvendetes dolog lenne, ha egy törzsállománnyal rendelkező például Dél-dunántúli erdészet, egyöntetű hidegvérű fogatokkal oldaná meg, az elsősorban tájvédelmi körzeteihez tartozó erdők ápolási és közelítési munkáit, valamint vadgazdálkodási és turisztikai feladatainak egy részét.

Hagyományos magyar szügyhám

Hogy az említett, jelenleg mindössze egy évig hatályban lévő támogatás mennyire a ló erdőn való újbóli elterjedésében és nem a gép-gyártók speciális termékeinek eladásához járul hozzá, még a jövő zenéje. Egy biztos. Bizonyos erdészeti feladatokat lovakkal is gazdaságosan végre lehet hajtani. Ha ehhez még a rendeletben rögzített, 12,45 euro/m³ támogatás is társul, úgy érdemes lenne újra elővenni a 60-as évekre asztalfiókok mélyébe került géptervezési dokumentációkat, valamint néhány külföldi tanulmányutat szervezni. De az is elgondolkodtató, hogy állattenyésztésünk zűrzavaros helyzetében, mikor évszázados fajtáink léte kerül néha veszélybe, miért ne jelenthetné a magyar hidegvérűnek, vagy a nemrég újjáélesztett muraközi típusnak az egyik kitörési pontot a természetkímélő erdőgazdálkodás.

Munkában a zselici erdőn