A muraközi ló regenerálása az Őrségi Nemzeti Parkban

A muraközi ló típusának fenntartása mellett elkötelezett szakemberek hatására, a magyar természetvédelem génmegőrzésben betöltött szerepéhez méltón, 2003-ban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság célul tűzte ki a muraközi ló típusának regenerálását.

Első lépést a tenyésztési program kidolgozása jelentette. Rögzítettük, hogy milyen érvek szólnak a muraközi ló regenerálása mellett, s meghatároztuk a tenyészcélt, a tenyészállatok kiválogatásának szempontjait, a tenyésztői munka lépéseit (párosítás, családok kialakítása, szelekció, apaállatok tenyésztése, muraközi ló terjesztése a köztenyésztésben, nemzetközi kapcsolatok kialakítása). A tenyésztési programot 2004. áprilisában fogadtuk el.

Tenyészcélunk: a muraközi állomány küllemében hordozza magán a noriker fajtacsoport jegyeit. Legyen homogén, jellegzetes küllemű. Belga-ardenni és percheron vérhányad nem kívánatos. Élénk mozgású, kedvező munkakészségű, sokoldalúan hasznosítható ló (befogható és felülhető rá). Jó takarmány és gyep-hasznosító képességű, szerény igényű. Tartós munkabírású, könnyű kezelhetőség. Hosszú, hasznos élettartamú, termékeny, jó csikónevelő képességű.

A regenerálás szakmai hátterének kidolgozásával párhuzamosan megteremtettük a technikai feltételeket is. 2 x 240 m² -es istállót építettünk (futóistálló és boxos istálló), szabadtéri létesítményeket hoztunk létre, továbbá beszereztük a tanításhoz, fogatoláshoz szükséges eszközöket.

Nehéz feladatot jelent a tenyészállatok kiválasztása, a lovakkal szemben támasztott származási és (főleg) küllemi elvárásaink miatt „csak" 15 tenyészkancával rendelkezünk. Kancaállományunk nagy részét a nyőgéri termelőszövetkezettől vásároltuk, ahol éveken át fogatoslovat tenyésztettek saját célra. Tenyészcéljuk hasonló volt az általunk rögzítettekhez (gyors mozgású, kitartó, szerény igényű, finomabb megjelenésű hidegvérű igásló). A Nyőgérről származó kancáink arányos felépítésű, jó szerkezeti szilárdságú, acélos lovak, kedvező temperamentummal.

Néhány kancát egyéni gazdálkodóktól is vásároltunk, többek között egy Tengelic-1 apától származó kancát.

További tenyészállatok keresése jelenleg is folyamatban van, kutatjuk azon egyedeket, amelyek a programba beilleszthetők.

A tenyésztésbe állítást megelőzően lovainkat küllemi bírálatnak vetjük alá, bírálati lapokat készítünk. Küllemi tulajdonságok tekintetében a sörény osztottságával és a bokaszőrzettel nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, a fej formáját, testhez viszonyított arányát, lovaink testalakulását azonban jónak ítéljük. A használati tulajdonságok jók.

Lovaink testméretei összehasonlítva a Állattenyésztési Kutatóintézet által kitenyésztett muraközi" lovak testméreteivel (cm).

Forrás: Ócsag I (1974): A muraközi fajta kitenyésztése.

*A: övméret / bottal mért marmagasság (%).

A tenyésztési program pedigréére vonatkozó előírási értelmében a kiválasztott kanca ősei között a harmadik ősi soron 2 idegen hidegvérű ős vagy 1 melegvérű ős még elfogadott. Mén esetében a negyedik ősi soron 4 idegen hidegvérű ős vagy 1 melegvérű ős még elfogadott. Rokon (nóri eredetű) fajtákra nincs korlátozás (Idegen fajták: belga, ardenni, percheron, minden melegvérű fajta).

Az említett feltételeknek kancáink és a ménünk megfelel. 4 kancánknak már a második ősi során található tisztavérű muraközi ős. A muraközi típust megtestesítő kancáink ősi során váltakozó gyakorisággal, de fellelhetők az Állattenyésztési Kutatóintézet által kitenyésztett muraközi fajta egyedei.

A tenyésztési programnak megfelelően családokat alakítottunk ki, a 12 kancát 6 családba osztottuk be. A családokat alfabetikus sorrendben neveztük el.

Kezdetben az OMMI tulajdonában lévő mént (4291 Hobol-141) használtunk fedeztetésre. A mén küllemileg nem volt ugyan kifogástalan (feje nem nemes, dús, osztott sörénye van), kedvező azonban a kevés bokaszőrzet, típusba illő testfelépítése, jó használati tulajdonságok (könnyen kezelhető, kitartó munkavégzésű, temperamentumos, jó ügető). 2007-ben mént cseréltünk, s egy saját tulajdonú, a típusba jobban illő 1988-as születésű mént (3034 Veszprémvarsány-8) használunk. 2009-ig háremben fedeztettünk, idén azonban kézből fedeztettünk, s mesterséges termékenyítést alkalmaztunk. E mén küllemileg jobban illik a típusba, elsősorban a szebb feje miatt. 21 esztendős, korábbi tulajdonosainál végig munkaló is volt fedezőmén státusza mellett, s a mai napig is aktív mén!

2009 januárjában, Svájcban tett szakmai látogatásunk hatására, a 2009-es fedeztetési szezonban mélyhűtött freibergi spermát is használtunk.

Fedeztetési eredmények

(a 2008. évi fedeztetésből származó csikók még nincsenek leválasztva)

A szoptató és a termékenyítésre kijelölt kancákat legelőn tartjuk, kezdetben a központi legelőn, ahol bejárhatnak a futóistállóba, majd a vemhesítést követően a magyar tarka gulyával éjjel nappal a legelőn tartózkodnak. A csikókat 6-7 hónapos korban választjuk le, mozgatásukat télen 1 ha-os karámban oldjuk meg. Tavasztól ismét legelőn vannak a magyar tarka gulyávall.

Lovak tanítása

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden tenyészállatunk a tenyészetbe vételt megelőzően be legyen kocsizva, tudása fel legyen mérve. 2004-ben és 2005-ben 10 kancát tanítottunk be. Első évben a futószárazás és a csúszófázás után idősebb kanca mellett tanulta meg a kocsi húzását, 2005-tól azonban egyesbe tanítottuk a kocsizásra. Használhatósági tapasztalataink az egyes betanításnál kedvezőbbek, jobban húznak, fordulékonyabbak, kezelhetőbbek.

Sajnos a lóhoz értő szakemberek hiánya bennünket is érint, ezért a lovak tanítása, idomítása nehézkesebb, mint ahogy mi azt szeretnénk.

A kipróbálás keretében „vizsgázattuk" is lovainkat. Értékeltük őket 2000 m lépés, 2000 m ügetés, és az indítópróba során, továbbá egy 7.660 m-es terepvizsgán is részt-vettek lovaink. Az táblázatokból látható, hogy rövid távon lépésmunkában a klasszikus hidegvérű típus kancái, míg ügetésben és hosszú távon a muraközi típus kancái teljesítettek jobban. Terepvizsga alkalmával egy előre kijelölt, változó domborzatú 7.660 m-es távon próbáltuk ki a kancákat. Az útvonal bemelegítő szakasszal kezdődött és lejártató szakasszal zárult, mindkettőben lépés jármóddal, volt egy előírt ügetőszakasz, a többi útszakaszon szabad jármódban mehettek a kancák. A szubjektív értékelés  során, a lendületes mozgást értékeltük 1-5 skálán (a lomha ló természetszerűen kevesebb pontot kapott).

A tenyészetben szereplő lovak sajátteljesítmény vizsgálatán felvett eredmények, típusonként átlagolva

A terepvizsga során felvett adatok, típusonként átlagolva

Nemzetközi kapcsolatfelvétel

2004 őszén felvettük a kapcsolatot a Horvátországban működő muraközi tenyésztőegyesülettel (Udruga Uzgajivaca Medimurskog Konja).

2005 tavaszán a szlovákiai dobsinai ménesben tettünk látogatást, ahol a murányi lónak nevezett fajtát (1960 óta) tenyésztik, erdészeti munkára. Kiindulásként helyi kancaanyagra folyamatosan nóri méneket vittek, majd saját méneket állítottak elő, így alakult ki e fajta. Nóri méneket jelenleg is használnak vérfrissítésre. Az ott látott egyedek küllemileg nem javítottak volna állományunkon, így tenyészállat behozatalától eltekintettünk.

2008-tól négy ország bevonásával (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia) széleskörű tudományos munka indult a Mura-mentén fellelhető, muraközi típusba tartozó lovak felkutatására, értékelésére, s egy nemzetközi méneskönyv összeállítására.

E program finanszírozásában voltunk 2009 januárjában Svájcban, ahol a noriker fajtacsoportba tartozó freibergi lovat tanulmányoztuk, s kedvező tapasztalataink miatt szeretnénk felhasználni a muraközi ló regenerálásában.

Kovács-Mesterházy Zoltán

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság