Slideshow

Magyar hidegvérű közgyűlés 2011

 

Április 16.-án Somogyaszaló festői környezetében, igényes helyszínen került megrendezésre a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület éves közgyűlése. A megjelentek száma és összetétele az évek óta megszokott átlag szerint alakult, bár néhány tenyésztő képviseletében már az ifjabb generáció is ellátogatott az eseményre. A megjelentek megtekinthették a próbaképpen elkészült egyesületi falinaptárat és készhez kapták a 2011-es ménlistát.

Mielőtt a napirendi pontok elfogadása és megtárgyalása következett volna, Baranyai Sándor- az egyesület társadalmi elnökének javaslatára a megjelent tagok egyenként bemutatták tenyészetüket, azzal a céllal, hogy a jelenlévők jobban megismerhessék egymás tevékenységét. Ezután Baranyai Sándor bevezetője következett, melyben értékelte a 2010-es évet, illetve kitért a jelenlegi nehézségekre is. Az elmúlt évben megtörtént az egyesület alapszabályának módosítása. Pozitívumként értékelte az elnök úr, hogy a fajta tenyészegyedeinek száma nem csökkent, és egyben tapasztalható egy lassú minőségi javulás. A nagycenki ménvizsgáztató telep kiesésével az idei évtől az egyesületre hárul a hidegvérű méncsikók vizsgáztatásának megszervezése, amely nem kevés plusz költséget is jelent. Itt jegyezték meg, hogy 10 mén alatt veszteséges a ménvizsgák szervezése. Vizsgáztatásra legközelebb az ősz elején kerül sor, erről döntést majd az elnökségi ülésen hoznak. E pontban kell utalni arra, hogy mint kiderült, a kommunikáció az egyesület vezetése és a tagok közt kívánnivalókat hagy maga után, már ami a vizsgák meghirdetését és a potenciálisan érintettek értesítését illeti. Ezen kell változtatni, hogy minden részt venni szándékozó időben értesüljön az eseményekről.

Az egyesület saját szervezésében az első ménvizsgára Kaposváron került sor március végén, ahol 6 mén vizsgázott le, bár a szervezők több ménre számítottak. Volt olyan tenyésztő, aki az utolsó pillanatban mondta vissza a megjelenését, figyelmen kívül hagyva, milyen nehézségeket támaszt ezzel a szervezők felé a lebonyolításban és anyagi viszonylatban is.

Ismertetésre került, hogy az elmúlt évhez hasonlóan az egyesület mindenképpen szeretné képviseltetni magát több hazai kiemelt rendezvényen, amely a fajta megismertetését, népszerűsítését segíti. Több országos rendezvényen a szervezőkkel történő előzetes egyeztetés után kancaszemlét és előzetes ménszemlét is szervez az egyesület a megszokott módon. A bevezető után sor került a jegyzőkönyvvezető, hitelesítő és napirendi pontok elfogadására.

Elsőként Markos László, az egyesület ügyvezető elnöke tartott tájékoztatót az egyesület 2010. évi tevékenységéről. Ismertetésre került az egyesület taglétszámának alakulása, mely jelenleg 354 főt számlál. A tagoknál jelenleg 804 kanca áll, melyből 492 főtörzskönyves és 312 melléktörzskönyves. Rámutattak, hogy az állományt az őshonos rendelet miatt kellett ilyen módon megosztani. Laci bácsi elmagyarázta a főtörzskönyves állomány jelentését: ezen lovak származásában az 1-2 ősi sorban nincs idegen vér, és ismert származású ősök lehetnek csak, a 3. ősi sorban 2 idegen lehet, de nem egymás mellett, a 4. ősi sorban maximum 9 idegen vér és 2 ismeretlen szerepelhet. Ha itt az idegen lovak száma kevesebb, mint 5, akkor az a ló még beillik az elit, azaz Nukleusz-állományba, ellenben ha 5-nél több idegen van a 4. sorban akkor az a ló már nem elit, csak fajtafenntartó.

Elhangzott, hogy a jelenlegi szabályozások miatt legalább 6 ménvonal szükséges egy fajta fenntartásához. Tavaly a fajtában 219 mén fedezett, melyek 31 ménvonalat képviseltek. Ismertetésre került a tavalyi évben fedeztetett kancák száma. Fontos megemlíteni, hogy a kancatartók körében nagy hanyagságra vall, hogy nem minden esetben jelentik le a született csikók létszámát, így erről pontos statisztikát nem lehetett készíteni.

Kitértek az elmúlt évben leszemlézett kancák és mének, valamint ménvizsgán részt vett mének számára, összetételére.

A tájékoztatót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

A második napirendi pontban került sor a 2010-es év pénzgazdálkodásának ismertetésére. Illetve a felügyelő bizottság beszámolójára, mely több gondolatot is ébresztett a megjelentekben. Évek óta húzódik a méneskönyv kiadása és a hivatalos adatbázis elkészítése, amelyre minden évben elkülönítenek összeget. Ez a tény heves vitákra adott okot, ám végül mégis egyhangúlag elfogadásra került az ügyvezető elnök pénzügyi beszámolója és a felügyelő bizottság beszámolója.

A következő napirendi pontban a közgyűlés elfogadta a 2011. évre vonatkozó költségvetés-tervezetet.

A közgyűlés további részében az egyéb, ámde annál lényegesebb felmerülő témák kerültek megvitatásra.

Kérdésként hangzott el a lovak chippel, azaz transzponderral való ellátása. Az elhangzottak szerint ez jelenleg az export vágásra menő lovak esetében kötelező, holott az Uniós előírások már 2009 júliusától kötelezőnek tekintik, ellenben nincs kidolgozott egységes chiprendszer és egyéb feltételek is hiányoznak a gyakorlati megvalósításhoz. Az egyesület ügyvezető elnöke szabadon eldönthetővé tenné, hogy ki választja a bélyegzést, ki a chippelést, bár inkább az egyedi jelölést (azaz bélyegzést) tekintenék mérvadónak és az által biztosítottnak az adott egyed származás nyilvántartását, ami csupán chippelés esetében nem feltétlenül lenne biztosított a lótulajdonos számára.

Ezután Bisztricz Lajos, a tenyésztői bizottság elnöke tartott beszámolót az egyesület által kezdeményezett hidegvérű ménállomány felméréséről és annak tapasztalatairól. Felvetődött a kérdés, hogy a tenyésztés minőségének javítása érdekében szükségszerű lenne a teljes hidegvérű ménállomány felmérése. Ezt követően Kerti Lajos felvetésére az import mének vizsgáztatásáról esett szó. Hosszas viták után sikerült letisztázni, hogy az egyesület 2009 óta minden import ménnek kötelezően előírja a vizsgát, hogy fedeztetési engedélyt kaphasson.

A magyar hidegvérű fajta törzskönyve továbbra is nyitott marad a minőségi import mének előtt, amitől a fajta további javulását remélik. Az ügyvezető elnök részéről elhangzott, hogy a kihalásban lévő ménvonalak helyett a jelenleg a fedeztetési engedéllyel rendelkező belga és percheron mének akár új ménvonalakat is alapíthatnak. Kérdés, hogy ez nem válik-e inkább kárára a típusában kevésbé egységes állománynak. Összegezve elmondható, hogy szakmailag tartalmas lefolyású közgyűlés zajlott. Sok esetben merülnek fel szemléletbeli különbségek a fajta további javítása érdekében. Ezen kérdés megvitatására évente akár több alkalommal is sort kellene keríteni, mert az évi egy alkalom által megszabott térbeli (Magyarország délnyugati részére koncentráló) és időbeli keret igencsak szűkös minden lényeges kérdés tisztázására, a nézőpontok közelítésére.

Jancsó Rita