Hidegvérű ménes Zalalövőn - a minőség jegyében

Írta: Jancsó Rita

A Dunántúl mindig is híres volt hidegvérű lóállományáról, tenyészeteiről. A legelismertebb, és legkomolyabb tenyésztési munkát végző ménesek közül is kiemelkedett a bocföldei. Bocföldén, a Válicka-völgye MgTSz-ben folyt egészen 2002-ig a minőségi hidegvérű lovak tenyésztése. A bocföldei ménes életében kimagasló szerepet játszott Árva Gyula, „Zala vármegye" lótenyésztési felügyelője. Az ő szakmai irányítása mellett vált a Bocföldei MgTSz hidegvérű lóállománya az ország egyik legértékesebb tenyészetévé, melyet a szakszerű szelekció és következetes párosítások szavatoltak, és melynek eredményeképpen a hidegvérű lóállomány törzstenyészeti rangra emelkedett.

A privatizáció azonban ezt a ménest is elérte, és kis híján odaveszett az értékes lóállomány. Azonban egy véletlen folytán szakértő kezekbe került a kancaállomány egy része. A lovak Zalalövőre kerültek, Horváth László tulajdonába. Őt kértem meg, mutassa be a ménest egészen a kezdetektől a jelenig.

H.L.: A családi gazdaságban mindig volt ló, így a lovakhoz való kötődésem adott volt. Mielőtt a kancákat megvásároltam volna, holstein-fríz tehenekkel foglalkoztam, egy 120-as létszámú állományt tartottam fenn.

J.R.: És aztán a tehenek mentek, a lovak pedig jöttek...

H.L.: 2002-ben egy holland cég vásárolta fel a Bocföldei MgTSz-t. Ők nem tartottak igényt a továbbiakban az ottani lóállományra, és akár vágóhídra is értékesítették volna a kancákat, csak hogy szabaduljanak tőlük. A hollandok tolmácsa az ismerősöm volt, ő szólt, hogy ilyen helyzet állt elő, én pedig cselekedtem. A területem adott volt a lovak fogadására.

J.R.: Hány lovat sikerült így megvásárolnod, és miért döntöttél pont mellettük, azon kívül, hogy a lehetőség adott volt?

H.L.: Már mikor teheneim voltak, akkor is a minőségi állatállomány fenntartására törekedtem. A bocföldei törzstenyészet lovai messzi földön híresek voltak genetikájukról. 14 kancát sikerült megvásárolnom ebből az értékes állományból.

J.R.: Mesélj kérlek egy kicsit a gazdaságról: hány hektáron gazdálkodsz, és hogy használod ki a terület adta lehetőségeket?

H.L.: Jelenleg 200 hektáron gazdálkodom. A lovak szabadtartásban vannak, ennek megfelelően a területből a szükséges mennyiségű legelő a rendelkezésükre áll. A terület többi részén szálastakarmány-előállítás folyik. Az itt megtermelt takarmány egy része értékesítésre kerül. Illetve 2 éve vásároltam egy 200 darabos német-húsmerinó állományt, - szintén a minőségre törekedve. Jelenleg az állomány 176 birkából áll. Törekszem a minőség további fenntartására. A jerkék minden esetben megtartásra kerülnek, a kosok közül pedig az az állat kerül vágóhídi értékesítésre, amelyikből nem válhat törzskos.

J.R.: Térjünk vissza a lovakra. Hova fejlődött az állomány, milyen hasznosítási lehetőségeik vannak?

H.L.: Az állományom jelenleg 43 egyedet számlál. Ez a szám a megvásárolt bocföldei kancákból illetve azok leszármazottaiból tevődik össze. Mindegyikük főtörzskönyves kanca, közülük 42 a származása alapján elit, azaz Nukleusz-minősítésű, egy pedig fajtafenntartó. A kezdeti lólétszám megvásárlása után igyekeztem mindig olyan származással és genetikai háttérrel rendelkező ménekkel fedeztetni, melyek által ez a minőségi genetikai összetétel fenntartható, megőrizhető. A lovak elsősorban legelőhasznosításúak, a kancacsikók minden esetben megtartásra és továbbtenyésztésre kerülnek, a méncsikókat pedig értékesítem. Méncsikóim közül több vált fedezőménné.

J.R.: Mit lehet tudni a lovakkal kapcsolatos tartástechnológiáról?

H.L.: A lovak egész évben szabadtartásban vannak. Éjszaka és télen van lehetőségük futóistállóba bemenni. Télen lucernaszénát kapnak a tenyészállatok. A csikók 1 hónapos kortól kiegészítő takarmányozásban részesülnek, ami azt jelenti, hogy a legjobb minőségű szénát kapják, illetve zabot és tápot.

Jellemzően két mén van nálam, melyek bokszos tartásban vannak a fedeztetési szezon kezdetéig. Ez körülbelül április közepe. Ekkor a mének kiengedésre kerülnek a kancákhoz, tehát háremben fedeznek egészen július 1-ig. Természetesen a mének külön elkülönített legelőrészeken vannak a hozzájuk beosztott kancákkal.

A csikók elválasztásuk után külön nevelkednek három éves korukig.

J.R.: Jelenleg melyik mének állnak Nálad, mit tudhatunk róluk?

H.L.: Az egyikük a sárga 5072 Hobol-82 Egon a saját tulajdonom. Hobolról vásároltam Bisztricz Lajostól. Származása és külleme alapján is a Nukleusz-állományt képviseli. Már tavaly is nálam fedezett. Egon apja 3842 Karád-17 Rigó egy jelenleg is aktívan fedező mén, aki sok elit ménutódot adott már. Egon anyja 1735 Holló szintén kiváló tenyészegyed: Egon nem az egyetlen fedezőménné minősült csikója.

A másik mént egy tenyésztőtársam felajánlásával kaptam kölcsön, hogy az állományom genetikai hátterét biztosítani tudjam. 5239 Szentlászló-159 Vezér egy nagyreményű 3 éves sötétpej Nukleusz-mén.

 J.R.: Melyek a további céljaid, álmaid?

H.L.: Továbbra is szeretnék törekedni a minőségi génállomány fenntartására, és a kancák létszámának növelésére.

Bízom benne, hogy a nagyobbik fiam majd a nyomdokaimba lép és tovább folytatja a gazdálkodást, lótenyésztést.

J.R.: Köszönöm szépen a kellemes beszélgetést. Kívánom, hogy ez az álmod valóra váljon, és további tenyészeredményekben gazdag esztendőket kívánok!

Kép és szöveg: Jancsó Rita, 2011.