Belga hidegvérűek szerepe, és használati lehetőségei napjainkban

Írta: Jancsó Rita

A belga hidegvérű ló, vagy másképpen brabanti a nevét kialakulási helyéről kapta. A flamand ló közvetlen leszármazottjának tartják, mely a középkorban a páncélos lovagok csatalova volt. Nemesítése folyamán a tenyésztők egy rendkívül sokoldalú nehéz igásló fajtát alakítottak ki, melyet sárga, pej, fekete színben illetve ezek deres változataiban tenyésztenek. Marmagassága 170-180 cm körüli. Hatalmas testméretéhez és tömegéhez képest feje finom, mozgása élénk. Jellegzetessége rendkívül dús bokaszőre. Más hidegvérű fajtákhoz hasonlóan a magyar hidegvérű ló kialakulásban is hatalmas szerepe volt.

Mezőgazdaság, erdőművelés

Belgiumban és Hollandiában is nagy népszerűségnek örvend a fajta. Természetesen a földművelésben már ezeken a helyeken is csak elvétve találkozhatunk vele, de jó tulajdonságait kihasználva az élet számos más területén hasznosítják őket.

A fakitermelésben még mindig nagy szerep jut nekik, sok szakember hidegvérű fogatokkal dolgozik az erdőn. Ez Magyarországon is ismert és jól bevált módja a hidegvérű lovak foglalkoztatásának. Egyszerre gazdaságos és környezetbarát, melynek külföldön nagy jelentőséget tulajdonítanak.

Rekreáció, szabadidő, sport

Belgiumban és Hollandiában teljesen hétköznapi látvány az, amit nálunk még sokszor ferde szemmel néznek: hidegvérű lovak nyereg alatt, vagy versenyfogatban, szabadidős társként! A nálunk is ismert húzóversenyeken túlmutatóan, külföldön hidegvérű lovak számára külön rendeznek fogathajtó, és díjlovas versenyeket, versenysorozatokat is.

Fotó: Ineke Vernimmen

A leghíresebb ilyen jellegű versenysorozat a „Power Horse Competition” melyet Belgiumban és Hollandiában rendeznek meg minimum 4 éves és 650 kg-nál nehezebb hidegvérű lovak számára. Természetesen itt nem csak brabanti lovakkal állhatnak starthoz a versenyzők, hanem szerepelnek ardenni, német-rajnai és egyéb hidegvérű fajták is, de nagyobb számban azért belga hidegvérűeket láthatunk a fogatokban. Télen fedeles lovardában, nyáron szabadtéri pályán tartják a versenyeket, melyek 2 naposak. Menetük hasonló a hagyományos fogathajtáséhoz: díjhajtásból, maratonhajtásból, és akadályhajtásból épül fel, melyek mindegyikét maratonkocsiban kell teljesíteni. A hagyományos fogatos számokat kiegészítik még különféle ügyességi feladatokkal, bemutatókkal, szinkronhajtással. A versenyzők négy osztályban indulhatnak: egyes, -kettes, -négyes illetve tandem-fogatokkal. A verseny második napján a fogatok hagyományos kocsival is bemutatkoznak. A versenysorozat 7 állomásból áll: 6 bajnoki fordulóból és egy döntő fordulóból. Legfontosabb célja, hogy bemutassa a hidegvérű lovak idomíthatóságát, fogatos alkalmasságát.

Egy igen érdekes, népi sportágban szerepelnek Hollandiában a belga hidegvérűek. Ez az úgynevezett „Ringsteken” vagy „Ringrijden” amit nyersen „Gyűrűbökésnek” vagy „Gyűrűlovaglásnak” fordíthatunk, és egy középkori hagyományból nőtte ki magát sportággá. Lényege, hogy egy kb. 36 méter hosszú és egy méter széles egyenes pályán haladva a lovas a kezében tartott dárdával összegyűjtse a pálya fölé lógatott aprócska fém karikákat. Ezek átmérője 38 mm-ről csökken 10 mm-re a feladat nehezítéseként. A feladat teljesíthető szőrén megülve a lovat, vagy pedig hagyományos kétkerekű bricskát hajtva. A lovasok, illetve fogaton ülők öltözékére és a lovak illetve fogatok díszítésére kifejezett szabályok vonatkoznak.

A rekreációs, szabadidős és sportpartnerként való használat mellett egyéb, számunkra különleges területen is szerepet kapnak ezek a bohókás kinézetű szelíd óriások.

Kancatej és tejtermékek

A kumiszról már mindenki hallott, ám a kancatejből nem csak italt lehet erjeszteni. A belga hidegvérűeket néhány tejgazdaság is felfedezte magának. A lótejből táplálék kiegészítőket készítenek. A kancatej erősíti a bélflórát, kiszorítja belőle a káros baktériumokat és semlegesíti az azok által termelt toxinokat. Többféle problémára kúraszerű fogyasztását javasolják: emésztési gondokra, magas koleszterinre és vérnyomásra, problémás bőrre, stresszes életmód esetén, vagy kemoterápiás kezelés alatt, ízületi merevség esetén, vagy műtéti lábadozás alatt. Ugyanis a tejnek energetizáló, vitalizáló hatása van és növeli a szervezet ellenálló képességét. Emellett a legkülönfélébb kozmetikumok alapanyagaként szolgál, mivel bőrmegújító, sejterősítő hatása van. Így olyan szépségápolási termékeket is előállítanak belőle, mint sampon, hajbalzsam, testápoló, különféle krémek. Ezek a termékek nem illatosítottak, hipoallergének, és állatokon nem tesztelik őket. A lótejből készült fagylaltot illetve tejport azok is fogyaszthatják, akik a tehéntejre allergiásak.

Garnélarák-halászat

Nálunk kevésbé ismert, hogy a brabanti lovakat garnélarák-halászatra is használják. A garnélahalászok a nyugat-flandriai Oostduinkerke jellegzetességei, a világon már csak egyedül itt alkalmaznak lovakat garnélahalászati célokra. Már a 15. században használták a módszert. Régen Franciaország, Belgium, Hollandia és Dél-Anglia partvidékein is gyakorolták ezt a tevékenységet, de ma már csak Oostduinkerke partján találkozhatunk lovas halászokkal. A halászok száma mindig ingadozott: 1940-ben 40-en voltak, 1968-ban már csak heten, napjainkban pedig 10-en űzik ezt a különleges mesterséget. A lovasok fa nyeregben ülnek, és vastag sárga vízhatlan nejlon anyagú ruhát és sapkát viselnek. A halászatot apálykor végzik.

A halászok napi programja kb. 8 órás. Reggel felszerszámozzák, és befogják a lovakat egy kis kocsiba, amivel kiviszik az akár egy órányira lévő tengerpartra a felszerelést. Ott kifogják a lovakat, és felszerelik rájuk a gyűjtőkosarakat, a fa nyerget, és a hálót. A lovak két felállított fa palánkot vontatnak, ahhoz rögzítik a tíz méteres hálót. A fa palánkok segítenek abban, hogy a háló nyitva maradjon, illetve beterelik a garnélákat a hálóba. A garnélák felriasztását szolgálja a háló alján végighúzott vaslánc. A háló tetejét pedig úszók tartják a vízfelszínen. Körülbelül 3 órát töltenek a vízben. Rendkívül nagy fizikai erőfeszítést igényel a lovak részéről ez a munka, ezért itt nehéz igás lovakra van szükség. A fogást átválogatják, mivel a hálóba bele kerül medúza, alga és egyéb szemét is. Válogatás után a garnélák a kosarakba kerülnek. A halászat után a fogást újra átszitálják, majd megfőzik. A főzés után ismét átválogatják a fogyasztásra kész rákot: a kisebbekből garnélarák levest főznek, a nagyobbakat pedig becsomagolják és értékesítik.

Westfotovid@Lemineur

A lovak alapkiképzése 2 hónapig tart, kezdetben napi fél órát, majd napról napra kicsit többet kérnek tőlük. Utána már gyorsan megy a tanulás a tengeren, ami lényegében a hálóval való manőverezést jelenti.

A halászok áprilistól szeptemberig tartanak bemutatókat a turisták és látogatók számára. De néhányan egész évben halásznak a saját örömükre, kivéve, mikor fagy. Ma már nem jelent megélhetési forrást a halászoknak, de hagyománytiszteletből, a ló és a tenger szeretete miatt űzik, amely nemzedékről nemzedékre száll. Idegenforgalmi látványosság, amelyet az önkormányzat és a nyugat-flandriai idegenforgalmi hivatal támogat a turisták nagy örömére.

All rights reserved. Minden szöveg és kép szerzői jogvédelem alatt áll. Engedély néküli felhasználásuk büntetőjogi következményeket von maga után!