Slideshow

A Rába-köz sárga hidegvérűi

 

Egy hidegvérű ménes története a Rába-köztől a Dráváig

 Írta: Jancsó Rita

A magyar hidegvérű lóállomány a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület tevékenységének köszönhetően egyre egységesebb, azonban tájegységenként még mindig felfedezhetünk a fajtán belül eltérő típusokat. A különféle országrészek között színek szerinti megosztottság is megfigyelhető, bár ez ma már nem olyan feltűnő, mint pár évvel ezelőtt. Jellemzően a Dél-Dunántúlon (Somogy, Baranya) a szürke és fekete színű lovakat részesítették előnyben, míg a Nyugat-Dunántúlon a pej szín dominált. Győr-Moson-Sopron-megyében az 1980-as évektől kezdett kialakulni egy sárga színű, középnagy méretű típus a magyar hidegvérűn belül: a „Rába-közi", mely kialakulásában a bogyoszlói hidegvérű törzstenyészetnek is nagy szerep jutott.

Tenyészcélok Bogyoszlón és a Rába-közben

Hogy mi jut eszembe az évek során megismert bogyoszlói tenyésztésű és hátterű lovakról? Mindenképpen a sárga szín, annak is sokszor egy gyönyörű, bronzos árnyalata, kender vagy vörös sörény, hidegvérűek közt kiemelkedően szép lófejek, sok esetben hókával az orrháton, intelligens nézéssel párosítva, rendkívül barátságos természet, és kimagasló munkakészség. Én ilyennek ismertem meg a Bogyoszlón tenyésztett lovakat. Remek tulajdonságaik hamar felkeltették figyelmemet.

Text_kep_218

4216 Bogyoszló-205 Karesz tipikus példája a szép fejű, intelligens nézésű bogyoszlói lovaknak.

Dr. Gulyás László, a Kisalföld Mgtsz egykori ágazatvezetője, a bogyoszlói ménes alapítója mesélt nekem arról, hogy a fenti tulajdonságok komoly tenyésztői munka hatására alakultak ki, hiszen a Bogyoszlón és Rába-közben tenyésztett lovaknál tenyészcél volt a sárga szín, a finomabb fej, a mérsékeltebb bokaszőr, a barátságos természet és a kiváló munkakészség. Ezen célok elérése érdekében, és a minél pontosabb szelekció végett a csikókkal születésüktől kezdve foglalkoztak: minden hónapban mérték őket, két éves korukig pedig alapszinten bekocsizásra kerültek. A fiatal kancákat három éves koruktól könnyű fogatos munkára használták. A tenyésztésbe nem illő egyedeket kiszelektálták. Így szavatolták, hogy a jó munkakészségű, megfelelő küllemű egyedek maradjanak csak mindig tenyésztésben.

Text_kep_219
A Bogyoszlón tenyésztett lovak rendkívül jó munkakészséggel rendelkeznek.

A ménesben fedező mének közül kiemelkedő szerepe volt a tenyészet alapító ménjének, 1801 Gölle-13-nak, majd a 2486 Pókaszepetk-3 és 2674 Bocfölde-10 nevű méneknek. Dr. Gulyás László mindegyikükre könnyen kezelhető, jó indulatú, és kiváló munkakészségű lovakként emlékezett. A mének rendszeresen végeztek fogatos munkát jártatás céljából.

Text_kep_222
2486 Pókaszepetk-3 valamint a 2674 Bocfölde-10 nevű mének a fogatban.

A bogyoszlói törzstenyészet kialakulásának története

A bogyoszlói ménes 1975-1996 közötti időszakáról Böjtös József telepvezető írt a bogyoszlói lótörzskönyben, innen ismertem meg ezt az időszakot:

A Kisalföld Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet 1975. februárjában alakult négy jogelőd Tsz - Bogyoszló, Jobaháza, Potyond és Magyarkeresztúr - összefogásával. A négy faluban ekkor ötven pár igásló volt, mely szám 1982-re tizenötre csökkent, majd 1986-ra már csak hét pár igásló maradt a Tsz-ben. Mivel a Tsz-en belül még szükséges volt a lovak használata a gazdaság bizonyos munkafolyamatainak ellátására, az állattenyésztési ágazat vezetői - az akkori vezetőség támogatása mellett - a lóállomány frissítése mellett döntöttek.

A szükséges pénzt „licitán", azaz árverésen selejt igáslovak és batárok értékesítésével teremtették elő. 1986. októberében a zalaegerszegi lóvásáron 10 kancacsikót vásároltak, melyek a tenyészet alapjait képezték. A csikókat a Magyarkeresztúr Nyugati major 120-as (kötött) istállójában helyezték el.

1987 nyarán a csikókat átvitték az akkor üres Keleti majorba. Itt egy 50 férőhelyes kötött istálló, és egy szabadtartású istálló állt a lovak rendelkezésére. A major hat hektáros bekerített területe alkalmas volt a lovak szabadon tartására.

A terv egy harminc kancás állomány kialakítása lett. A további kancabeszerzésekhez szükséges tőkét '87-ben újabb árverésen eladott selejt és öreg lovak árából fedezték. Ekkor öt új kancacsikót vásároltak. A kancalétszám felszaporodása miatt a Nagycenki Ménállomástól egy magyar hidegvérű mén kihelyezését kérték. Ez a mén az 1982-ben született, sárga 1801 Gölle-13 volt, melyet a szövetkezet 1992-ben megvásárolt. Időközben szükségessé vált egy második mén beállítása is. Ekkor került a méneshez 595 Nagykanizsa-6, sárga magyar hidegvérű mén.

1990-ben ménmegőrzésre átvettek két fiatal sárga magyar hidegvérű mént: 2485 Murakeresztúr-12-t, és a 2486 Pókaszepetk-3-at. Az 1991-es fedeztetési idény kezdetén Pókaszepetk-3 vette át 595 Nagykanizsa-6 helyét.

Ekkortájt fogalmazódott meg egy sárga színű magyar hidegvérű törzstenyészet kialakításának gondolata.

A lóállományt 1993. január 1-jével magyar hidegvérű törzstenyészetté minősítették.

1993-ban két fiatal sárga mén érkezett a szövetkezethez a nagycenki állomásról: 2674 Bocfölde-10 és 2676 Bocfölde-2, melyek közül Bocfölde-10 maradt a tenyészetben.

1994. január 24.-én a Tsz szétvált két utód szövetkezetre. A magyarkeresztúri faluszövetkezet tulajdonába került a lóállomány eddigi elhelyezésére szolgáló Keleti major, valamint kettő ló és kettő csikó. Mivel a másik utód, a Bogyoszlói Kisalföld Mgtsz nem vált meg a törzstenyészettől, a Potyondon lévő üresen álló 50 férőhelyes tehénistállót, és a körülötte lévő 3 hektár major területet alakították ki a lóállomány elhelyezésére. 1994. novemberében kiselejtezésre került a 1801 Gölle-13-as mén, aki ezután igáslóként szolgált tovább.  Helyette érkezett a sárga 2922 Gölle-1 Bizalom nevű magyar hidegvérű mén.

Text_kep_221
2922 Gölle-1 Bizalom, magyar hidegvérű fedezőmén Bogyoszlón

Az 1995-ben megjelent „Magyar hidegvérű kancatörzskönyv"-ben a tenyészet 16 kancája szerepelt. '95 tavaszán egy másfél hektáros ősgyepet kerítettek be a lovak legelési-és mozgásigényének kielégítésére. A telepen lévő lábaspajta felét átalakították a leválasztott csikók elhelyezésére.

Text_kep_220
Két hetes csikó Bogyoszlón

1996-ban összesen 19 csikó született, melyből 16 leválasztásra került. Ezidőtájt egy lopási eset bolygatta fel a ménes életét: 1996. október 22-én 2 db 3 éves bekocsizott vemhes igás kancát loptak el a tenyészetből.

Ebben az évben hat hektár új telepítésű füves herés területet kerítettek körbe a lovaknak. A '96-os évben a három mén a tenyészet és a környező települések kancái közül 72 fedezést végzett, ami az addigi legmagasabb szám volt.

1997-ben került a méneshez a sárga 3722 Sárvár-132 Botond nevű mén.

Ekkortájt a ménes fedezőménjei évente már 120-150 kancát fedeztek.

Költözés a Dél-Dunántúlra

2001-ben a Tsz átalakult Kft.-vé: ekkor döntött az új vezetés a tenyészet eladásáról. Dr. Gulyás László kérését figyelembe véve a ménest egyben értékesítették. Így került a bogyoszlói hidegvérű törzstenyészet Szentpétery Szabolcs tulajdonába, Szigetvár-Zsibótra.

A bogyoszlói magyar hidegvérű törzsállomány új tulajdonosa nem született lovas családba, de okleveles agrárménökként és lótenyésztőként elhatározta, hogy mindenképpen extenzív állattartással szeretne foglalkozni. Az eladó bogyoszlói állomány megfelelőnek tűnt e terv megvalósításához: megvásárolta a körülbelül 30 lóból álló tenyészetet, és hozzá került 3722 Sárvár-132 Botond is. Majd később a 4484 Kaposvár-218 Lucifer nevű mén váltotta Botondot: a bogyoszlói tenyészcéloknak megfelelően a sárga szín, a finomabb fej továbbra is meghatározó maradt.

Jelenleg már nincsen az állományban Bogyoszlóról vásárolt ló: az ő lányaik, és unokáik élnek a ménesben, illetve két külföldről vásárolt breton kanca. Szabolcs a felszaporított állományból kancacsaládokat tenyészt ki, azokból szelektál. És bár az alap tenyészcélok megmaradtak, az új tulajdonos bizonyos változtatásokat szükségesnek tartott. Így a lovak testméretének növelését is: erre a célra import breton és percheron ménekkel végeznek cseppvérkeresztezést. Az így született kancacsikókra pedig már ismét őshonos magyar hidegvérű mén kerül. A sárga színt két évvel ezelőttig tartották, azonban Szabolcs azt tapasztalta, hogy a sárga lovak kevésbé kelendőek arrafelé. Ezért most már deres és fekete csikók is színesítik az állományt. Ugyanakkor van egy homogén 15-20 fős sárga hókás csapat is a tenyészetben.

2013-ban Szigetvár-Zsibótról a Somogy-megye déli részén elhelyezkedő, Dráva-parti településre, Vízvárra költözött a ménes.

A napjainkban már kb. 60 egyedet számláló ménes lovai félrideg tartásban nevelkednek. Takarmányozásuk alapja az ad libitum széna, illetve fehérjében és ásványi anyagokban gazdag táp, zab és kukorica. A csikók három évesen kerülnek bekocsizásra. A méncsikók többnyire eladásra kerülnek, a kancacsikók tovább tenyésztésre. Őket három éves korukban fedeztetik először.

Jelenleg három mén szolgálja Vízváron a tenyésztést: 5060 Breton-2 Radjah, 5477 Perseron-18 Martin, és az őshonos származású magyar hidegvérű 5358 Viszák-80 Cigány. A mének kifelé nem fedeznek, kizárólag a ménes kancáit.

Szentpétery Szabolcs célja a génmegőrzésen túl, hogy használhatóság és küllem tekintetében is jó lovakat tenyésszen, ahogy azt annak idején Bogyoszlón is tették.

A bogyoszlói Kisalföld Mgtsz jogutódja, a "CANKÓ-2000" Kft. telephelye a Nyugat-magyarországi Egyetem illetve Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának (MÉK) a gyakorlati oktatást szolgáló "Mintagazdasága". A több mint két évtizedes sikeres együttműködésnek köszönhetően számos tudományos publikáció, szakmai előadás, egyetemi diplomamunka, TDK és OTDK dolgozat született a tenyészetben végzett kutatómunka eredményeként. A mosonmagyaróvári kar (SZE-MÉK) Állattudományi Intézete a jelenlegi tulajdonossal, Szentpétery Szabolccsal is jó szakmai kapcsolatot alakított ki, amely a hidegvérű fajta tenyésztését, illetve nemesítését szolgálja.

All rights reserved!

A cikk és a képek minden nemű felhasználása és másolása a szerző engedélyéhez kötött!