Lovaglás hidegvérű lovakon - 3. rész: Tartás és felszerelés

Hidegvérű lovak tartása és felszerelése

Képek és szöveg: Jancsó Rita

Alapvetően a hobbi célból tartott hidegvérű lovak igényei nem különböznek más lovakétól. Ugyanúgy szükségük van társas kapcsolatokra, és a mozgásigényük sem elhanyagolható.

A félrideg tartás a legideálisabb

Más lovakhoz hasonlóan, - pusztán a lovak igényeit figyelembe véve, - a hidegvérű lovak számára is a félrideg tartás a legideálisabb. Hiszen, egy nagyobb karámban vagy legelőn biztosított a szükséges mozgáslehetőség, és a szociális igényeit is kiélheti hátasunk, ha nem egyedül tartjuk. Egy megfelelő kondícióban lévő ló télen a mínusz 20 fokos hideget is gond nélkül tolerálja. Hát még egy eleve nagy zsír és hústömeggel rendelkező állat, melynek ősei alapvetően a hidegebb északi vidékekről származnak.

Félrideg tartás esetén a lényeg, hogy mindig rendelkezésre álljon egy három oldalról zárt beálló, ami véd a szél, a csapadék és nyáron az erős napsugárzás ellen. Hidegvérű lovak esetében a speciális igények az őket körülvevő tárgyak kialakításból, ellenálló képességéből és anyagából erednek első sorban. A hidegvérű lovak tökéletesen tisztában vannak saját fizikai erejükkel, amivel könnyedén visszaélnek. Falánkságuk pedig nem ismer határokat: a puha fenyőből készült beálló, jászol, vagy karámrúd könnyen válik áldozattá, mert nemes egyszerűséggel unalmukban képesek ezeket befalni. Így ha fából építjük az életterüket behatároló karámot, beállót, etetőt, akkor keményfából készüljön. Legjobb ezekre a célokra az akác.

Erősebb anyagokra van szükség

A karámoszlopokra belülről rögzítsük a karámrudakat, hogy az esetleges nyomásnak ellenálljanak. Célszerű 2 rúd közé villanypásztort húzni, így egyrészt megakadályozhatjuk, hogy a ló kifelé próbáljon nyomakodni, másrészt a sörényvakarást és a vakaródzás általi karámrúd-amortizációt is megakadályozhatjuk. Ha egy nagyobb területet fix fa karámmal kerítünk körbe, de a legelőszezonban a köztes területet szakaszolni szeretnénk, akkor nálam bevált a műanyag karó és 1-2 szál villanypásztor madzag. A lényeg az, hogy mindig álljon a hidegvérű lovak rendelkezésére elegendő legelhető fű (télen széna), mert amíg ennivaló van előttük, addig nem nagyon jut eszükbe kitörni a karámból.

Ha nincs legelésre lehetőség, akkor érdemes önetetőben gondolkodni szénázás kapcsán: akár boltban kapható hengerbála etető is lehet, vagy nagyobb szénaadag befogadására alkalmas fa szénázó. Az év szénázós hónapjaiban, ha lehetőségünk van rá, segíthetünk lovainknak az unaloműzésben azzal, hogy ha az időjárás engedi, a szénát kis adagokban a földre szétszórva etetjük. Így a lovaknak többet kell mozogniuk kupactól kupacig, kevesebb port lélegeznek be, kis porciókban jobban feleszik a szálastakarmányt (nem tapossák be), és tovább le is foglalja őket a keresgélés, mint ha csak ácsorognának egy körbála, vagy egy teli etető előtt.

Bevált a lovak széna etetésénél a kis lyukú szénaháló is: erről egy külön cikkben szólok majd.

Ha vadhálóval kerítjük körbe a területet, akkor is nagyon oda kell figyelni, hogy vagy mindig legyen a lovak előtt fű, vagy széna, vagy érdemes egy villanypásztort felhúzni a vadháló elé. Ismerek több olyan hidegvérűt is, akik ha elégtelennek tartják a kiszolgálást, akkor gond nélkül gázolnak át a vadhálón és keresnek maguknak bőségesebb legelőt.

A villanypásztorral kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy minden ló, - de különösen a hidegvérű - sokkal jobban tiszteli a vastag sárga villanypásztor madzagot, mint pl. a fehér szalagot.

Istállós tartás kapcsán tapasztaltam, hogy van, ahol nagyon jól bevált a futóistállós elhelyezés. Egy masszív épületben, ahol elegendő hely áll a lovak rendelkezésére, nagy baj nem történhet.

Bokszos tartásnál viszont már találkoztam sok érdekes esettel. Kevés olyan bokszajtót fejlesztettek ki, ami képes ellenállni egy 7-900 kg-s csöpp lónak, mikor nekiáll a farát, vagy a nyakát az ajtón megvakarni. Nem beszélve arról, hogy a hidegvérű lovak rendkívül leleményes módokon tudják kinyitni a legkülönfélébb zárakat, csomókat.  Ezért nem meglepő, hogy nagyon sok helyen megkötik a hidegvérűeket a bokszban. Természetesen ez nem a legideálisabb megoldás, ám a gazdák elmondása szerint néha szükségessé válik e lovak nagy ereje és furfangos észjárása végett. Egy bokszban mégis csak több helye van az állatnak lefeküdni, mint egy szűk állásban, de megkötve elkerülhetők a szökésből és rombolásból eredő károk. Viszont egy bokszban vagy állásban tartott ló esetében különösen fontos, hogy nap közben mozgatásáról gondoskodjunk. Vagy egy kifutó karám álljon rendelkezésre, vagy egy körkarám, vagy pedig a napi munka (lovaglás, kocsizás) legyen szavatolt. Nem csak pszichés és alapvető fizikai okokból van szükség a lovak lemozgatására. A hidegvérű lovak vastag, burkolt lábai különösen fogékonyak némely betegségekre: pl. egész lábszárra kiterjedő nyirokkeringési problémákkal együtt jelentkező sebesedés (CPL: krónikus progresszív lymhedema). Egy állandóan bezárva tartott ló esetében, főleg, ha még ammóniás helyen is tartják az állatot, ezek a problémák könnyebben kialakulnak, mint azoknál a lovaknál, akiknek van lehetősége a szabad levegőn mozogni.

A bokszba vagy beállóba felszerelt nyalósó tartót jobb, ha mi magunk készítjük el akár egy rugalmas műanyag kannából: kevésbé törik könnyen, mint a bolti verziók, és a vakaródzásnak is jobban ellenáll.

Kis létszámú állománynál praktikus és jól bevált a sarokba szerelt szénázó, mely masszív akácdeszkákból készülhet.

A hidegvérű lovak konfekciómérete: X-FULL

Az XXL-es lóméret nem csak tartásbeli specialitásokat von maga után, de bizony a lovunk felszerelését is kicsit megnehezíti.

Mivel Magyarországon nincs hagyománya a nehéz lovakon való lovaglásnak, így a lovas boltok kínálata is meglehetősen gyérnek mondható ebben a témakörben. Kötőfékből és kantárból még csak-csak találunk méretet magyar hidegvérűekre (belgákra már kevésbé), de zabla és nyereg tekintetében egyáltalán nem szerencsés a helyzet. Kötőfékből és kantárból a hidegvérű lovak fejére leginkább az x-full méretezésű termékek illenek. Kötőfékből nem tanácsos extra erőset választani, mivel a túlzottan megerősített anyagból készült (túl erős gurtni vagy zsinórkötőfék) veszélyes lehet. Bár alapvetően a kötőfék (különösen a zsinórkötőfék!) nem arra való, hogy állandóan a ló fején legyen, hanem hogy A-ból B-be vezessük vele a lovat, de egy állásba kötött lónál felmerül a veszély, hogy amikor a ló a hátsó lábával megvakarja a fülét, beleakad a lába a kötőfékbe. Ebben az esetben jobb, ha a kötőfék enged. Sajnos ismerősi körben előfordult, hogy a ló lába beleakadt a kötőfékbe, súlyos sérüléseket szerzett az állat, aminek kényszervágás lett a következménye.

Kantárból szűkösebb a hazai választék. A lényeg az, hogy a homlokszíj és az orrszíj legyen megfelelő méretű. A pofaszíjak hosszával nem szokott gond lenni.

Zablából itthon többnyire a maximális méret 14,5 cm. Bár a hidegvérű lovak szájába illő vas ennél a méretnél kezdődik. Ettől nagyobb méretet inkább vásárokban, de leginkább külföldi vásárok és lovas boltok kínálatában találhatunk.

Hidegvérű lóra illeszkedő nyeregre szert tenni idehaza nem könnyű feladat. Angol nyergeknél legfontosabb mérvadó a markamra mérete, és a gerinccsatorna szélessége. Ez utóbbinál az a lényeg, hogy a nyereg hátsó része felé ne keskenyedjen el, lehetőleg végig minimum egy tenyérnyi széles legyen.

A képen kb. 35-ös méretre állított marvasú nyereg az extra széles lovon.

Egy átlagos melegvérű lóra a 32-es méretű nyergek illenek. Ehhez képest a hidegvérű lovakra 34-38-as marvas a megfelelő. Ilyen jellegű nyergeket Magyarországon alig, vagy inkább egyáltalán nem találhatunk a lovas boltok kínálatában. Ausztriában és Németországban viszont a nagyobb lovas boltokból nem hiányzik az ilyesfajta felszerelés sem. Kecsegtetőek az itthon is kapható cserélhető marvasú nyergek, csakhogy hiába a széles, szét terpesztett marvas, ha a gerinccsatorna hátrafelé összeszűkül. Az ilyen nyereg nyomja a gerinc melletti idegeket, és a csigolyanyúlványokat, ami hosszú távon súlyos sérülésekhez, lovagolhatósági problémákhoz vezethet. Mindezeken túl nem csak a ló méretéhez kell igazodnia a nyeregnek, hanem a lovaséhoz is.

Ezért, ha angol nyeregben gondolkozunk, célszerű olyan hazai nyeregforgalmazót/nyergesmestert felkeresni, aki tisztában van a hidegvérű lovak sajátságos igényeivel és testfelépítésével. Jó szívvel ajánlom Ramona Koent, aki már jó néhány hidegvérű lovast ellátott Sommer és Remos nyergekkel idehaza, melyeket a helyszínen a lóra igazítanak. A helyszíni nyeregpróbánál lehetőség van többféle nyerget kipróbálni, így könnyebb kiválasztani a lónak és lovasának leginkább megfelelőt.

Még a méretre állított nyereggel is előfordulhat, hogy elfordul a széles hordóháton. Ezen a problémán szügyelő, farmatring, valamint csúszásgátlós (neoprén betétes) nyeregalátét használatával segíthetünk.

Western-nyergekből egy vékonyabb hidegvérűre jó lehet a full-quarter vázas nyereg, de létezik x-full quarter (vagy draft tree) váz is, ami kifejezetten széles hátú lovakra való. Ilyet használtan elvétve találhatunk hazai kínálatban. Sokszor problémás, hogy a széles hát meglehetősen rövid is: ezt mind angol, mind western nyeregnél figyelembe kell venni. Western nyergekből rövid szoknyával rendelkezőt nehéz találni, de nem lehetetlen (pl. a Continental nyergek között).

All rights reserved - Minden jog fenntartva! A cikk egészének vagy bármely részének másolása a szerző engedélyéhez kötött!