Slideshow

Tenyésztési szabályzat

 

Magyar hidegvérű lófajta tenyésztésének szabályzata

I. A tenyésztési szabályzat célja
II. A magyar hidegvérű ló fogalma
III. A magyar hidegvérű lóállomány nyilvántartása
IV. A Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe való felvétel feltételei
V. Tenyészmének
VI. Fedezőmének beosztása
VII. Párosítás
VIII. Fedeztetés, termékenyítés
IX. Ellésbejelentés, született csikó nyilvántartása
X. A csikók azonosítása, leírása, bélyegzése, elnevezése
XI. A Tenyésztési Bizottság
A hidegvérű ló minősítése és teljesítményvizsgálata

1.§. A tenyésztési szabályzat célja

A magyar hidegvérű lófajta fenntartása, az állomány minőségi fejlesztése, nemesítése, ennek érdekében a fajta tenyésztői munkájának rendszerezése, amely magában foglalja a fajtával kapcsolatos tenyésztési és nyilvántartási feladatokat.

2.§. A magyar hidegvérű ló fogalma

A hidegvérű ló már a XVI. században megjelent Magyarországon. Nyugatról kereskedelmi és egyéb úton került az Országba. A hidegvérű ló gazdasági haszna miatt kedvelt lett. A korábban Délnyugat-Dunántúlon muraközinek, Északnyugat-Dunántúlon pinkafőinek nevezett elég heterogén nehézigás lóként tenyésztették. A II. világháború után a hidegvérű lóállomány egységes törzskönyvezésével és főleg az importált belga-ardenni mének hatására egy viszonylag egységes lótípus alakult ki, melyet l953-ban magyar hidegvérű lófajtaként elismertek.
A magyar hidegvérű fajtán belül - ahol nem érvényesült a belga-ardenni mének hatása, - egy finomabb típus különül el, a muraközi tájfajta.

A magyar hidegvérű ló a nyugati hidegvérű fajtáknál szilárdabb szervezetű, mozgékonyabb és kisebb igényű, gyors fejlődő képességű, nyugodt vérmérsékletű, jóindulatú és könnyen kezelhető.
Mindezek alapján magyar hidegvérűnek az a ló tekinthető, amely megfelel az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által jóváhagyott Magyar Hidegvérű Törzskönyv követelményeinek, és a fajtafenntartó által elfogadott mének és kancák ivadékai.

3.§. A magyar hidegvérű lóállomány nyilvántartása

A magyar hidegvérű lóállományt a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület /tov. Egyesület/ a jelen szabályzat 4.§.-ban rögzített feltételek alapján a Magyar Hidegvérű Törzskönyvben /Magyar Hidegvérű Méntörzskönyv, Magyar Hidegvérű Méneskönyv, Magyar Hidegvérű Elő-törzskönyv/ tartja nyilván a hivatalos törzskönyvezési szabályzattal összhangban. A közhitelűség biztosítása érdekében a Magyar Hidegvérű Törzskönyvben nyilvántartott mént és kancát az állami szabvány szerinti törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani. Az ellenőrzésbe vétel a tulajdonos /használó/ kezdeményezésére történik.

Amennyiben a törzskönyvező szervezet nem az Egyesület, úgy a törzskönyvi adatok gyűjtését és az Egyesület felé történő adatszolgáltatást az Egyesület kancáira a közgyűlés felhatalmazása alapján az Egyesület központilag rendeli meg.

4.§. A Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe való felvétel feltételei

A törzskönyvbe, illetve méneskönyvbe való felvétel a 2 éves kor betöltése után lehetséges, származás, küllem és munkakészség vizsga alapján.

4.1. Származás

   4.1.1. Mének

A 4 ősi soros származásban:
- korlátozás nélkül elfogadottak a magyar hidegvérűként elismert egyedek
- cseppvérkeresztezési céllal a fajta kialakításában szerepelt ardenni, brabanti, perscheron és nóri egyedek, a

Tenyésztői Bizottság döntése alapján tiszta vérben is engedélyezhetők, de túlzott arányban nem kívánatosak.
- ismeretlen ős a 4. ősi sorban előfordulhat, ha az egyesület által elismert ős származása hiányos volt
- nem hidegvérű ős a származásban nem fordulhat elő.

A muraközi tájfajta származásában, a magyar hidegvérűn kívül csak a nóri egyedek fogadhatók el. A fenti követelményeknek meg nem felelt hidegvérű mének a Tenyésztői Bizottság döntése alapján kaphatnak tenyésztési engedélyt.
A származást DNS vizsgálattal igazolni kell.

   4.1.2. Kancák

A 4 ősi soros származásban:
- korlátozás nélkül elfogadottak a magyar hidegvérűként elismert egyedek
- a fajta kialakításában szerepelt ardenni, brabanti, perscheron, nóri és muraközi, egyedek a származásban korlátozás nélkül tisztavérben is elfogadottak, míg más hidegvérű fajtába tartozó kancák a Tenyésztési Bizottság döntése alapján, ha az egyed az egyéb feltételeknek megfelel.
- egy ismeretlen származású, vagy melegvérű ős a 3. ősi sorban előfordulhat, de nem kívánatos.
- A muraközi tájfajta származásában a magyar hidegvérűn kívül csak a nóri egyedek fogadhatók el.
- egy ismeretlen származás, vagy melegvérű ős a 3. ősi sorban előfordulhat

Hiányos származású hidegvérű kanca, ha az egyéb feltételeknek megfelel Elő-törzskönyvbe vehető.

4.2. Küllem, méretek

   4.2.1. Mének

Bottal mért marmagasság: 150-175 cm. muraközi: 150-165 cm között.
Szárkörméret minimálisan 23 cm. Muraközi: 22 cm. /Marmagasság 16 %-a./
Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 130 %-a , jó tápállapot esetén.
Hivatalos bíráló személy által végzett küllemi bírálaton a jelenleg érvényes szabvány szerint a 100 pontos minősítési rendszerben legalább 81 pontot kell elérni. Mozgásbírálaton a maximális 36 pontból legalább 18 pont szükséges. Kizáró ok, ha valamely részpontszám nem éri el az adott tulajdonságra maximálisan adható pontérték 50 %-át.

   4.2.2. Kancák

Bottal mért marmagasság: 150-170 cm muraközi: 150-160 cm között.
Szárkörméret minimálisan: 22 cm. Muraközi: 21 cm. /Marmagasság 15 %-a./
Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 125 %-a.
Hivatalos bíráló személy által végzett küllemi bírálaton a jelenleg érvényes szabvány szerint a 100 pontos minősítési rendszerben legalább 78 pontot kell elérni. Mozgásbírálaton a maximális 36 pontból 18 pont szükséges. Kizáró ok, ha valamely részpontszám nem éri el az adott tulajdonságra maximálisan adható pontszám 50 %-át.

4.3. Sajátteljesítmény

Méneknek teljesítmény és munkakészség vizsgát kell tenni. /Lásd: külön szabványban./ Kancáknak kötelező sajátteljesítmény követelménye nincs, de szelíd, jóindulatú, könnyen kezelhető kell, hogy legyen. Bírálatkor erről meg kell győződni. Az elit és I. osztályzat eléréséhez, készségvizsgát kell tenni.

5.§. Tenyészmének és kancák minősítése

5.1. Tenyészmének

A küllem, mozgás, származás, munkaképességi vizsga eredménye alapján minősítést, törzskönyvi osztályzatot kapnak.

osztály

küllemi pont
tól-ig

mozgás pont
minimum

megfelelő
származás

STV pont
minimum

II.

81-83,5

18

''

15

I/II.

84-85,5

22

''

18

I.

86-90,5

25

''

21

Elit

91-

28

''

24

Ha a minősített ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ér el mint maga a mén, úgy a mén egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. Kiemelkedően jót és jól örökítő méneknek a Tenyésztői Bizottság Super-elit minősítést adhat, ha a küllemi pontszáma 86 fölött van.
A fenti minősítésen megfelelt és osztályzatot kapott mének törzskönyvi számot kapnak

A törzskönyvi számmal rendelkező mén, minden évben a felállító /tulajdonos/ kérelmére az egyesülettől fedeztetési engedélyt kell, hogy kapjon.

5.2. Tenyészkancák

A küllem, mozgás, származás és munkakészség vizsga alapján minősítést, törzskönyvi osztályzatot kapnak.

osztály

küllemi pont
tól-ig

mozgás pont
minimum

 

II/III.

78-80,5

18

 

II.

81-82,5

18

 

I/II.

83-85,5

22

 

I.

86-90,5

25

ha készségvizsgát tett

Elit

91- től

28

ha készségvizsgát tett

A 78 küllemi pontszám alatti kancák csak az elő-törzskönyvbe vehetők fel.
Ha az ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ért el mint maga a kanca, úgy egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. A tenyészkancákat tenyészértékük szerint évente rangsorolni lehet, melyet külön szabályzatban rögzíteni kell.

6.§. Fedezőmének beosztása

Az állami mének területi beosztását az apaállat-gazdálkodással megbízott intézmény, jelenleg az MgSzH, az Egyesület egyetértésével végzi. A mének fedeztetési állomásra történő beosztását az Egyesület egyetértésével a terület tenyésztésszervezéssel megbízott szakközege a MLLSZ Tenyésztési Iroda kirendeltségei /megyei lótenyésztési felügyelő/ végzik.
A magánménekkel a tulajdonos rendelkezik, az egyesülettől kért és kapott egy-egy tenyésztési évre szóló tenyésztési engedély birtokában az MLLSZ Tenyésztési Irodával kötött együttműködési szerződés alapján folytathat fedeztetést. Fedezőmén fedeztetési engedélyt csak az Egyesület - mint fajtafenntartó, - keretein belül kaphat.

7.§. Párosítás

A törzskönyvbe felvett kancákról minden évben március 31-ig párosítási tervet kell készíteni, de az év folyamán az újonnan felvett törzskönyvezett kancákkal kiegészíthető. A tulajdonos maga dönti el, hogy melyik ménnel kívánja fedeztetni kancáját, azonban a tenyésztésszervezéssel megbízott szakember, lótenyésztési felügyelő, illetve Tenyésztési Bizottság a párosításra javaslatot tehet. A párosítás jelentősége maga a nyilvántartásba vétel, hogy a következő évben csak a párosításból született csikó élvezhet kedvezményt, kerülhet nyereghelyen bélyegzésre, vagy kaphat támogatást, valamint torlódás esetén a párosított kanca elsőbbséget élvez a fedeztetéseknél.

8.§. Fedeztetés, termékenyítés

A fedeztetési idény folyamatos, de szakmailag ajánlott a tavaszi február 1-től június 30-ig, az őszi idény október 1-től november 30-ig tartó. A természetes fedeztetés mellett a mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés is elfogadott, ha a vonatkozó szabályok szerint történik. Mesterséges termékenyítésre csak az arra kijelölt mén ondója használható. A termékenyítést végző személynek rendelkezni kell a törzskönyvező szervezettől kiváltott „Fedeztetési nyomtatványokkal" és a kanca tulajdonosát köteles ellátni fedeztetési, termékenyítési jeggyel.

9.§. Ellésbejelentés, született csikó nyilvántartása

9.1. Csak az a csikó kerülhet a Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe regisztrálásra és magyar hidegvérűként nyereghelyen bélyegzésre, amely anyjának párosítását, fedeztetését és ellését a Magyar Hidegvérű Méneskönyv vezetőjének bejelentették.

9.2. A fedeztetéseket az őszi idény zárásakor a fedeztetési jegyzőkönyv alapján a törzskönyvező szervezet illetékes képviselője jelenti be az Egyesület tenyésztésvezetőjének.

9.3. A kanca ellését a tulajdonos az eseményt követő 10 napon belül köteles bejelenteni a fedeztetési jegy ellésbejelentő szelvényén a törzskönyvező szervezetnek, amely összesítve az Egyesületnek megküldi a tavaszi elléseket június 30-ig, az őszieket november 30-ig. Az ellésbejelentő lapon fel kell tüntetni a kanca adatain kívül a csikó születési dátumát, nemét, színét, jegyeit és tartózkodási helyét. A be nem jelentett csikó a köztenyésztési bélyegzéssel kerülhet tartós megjelölésre. A bejelentett csikóról területi rendszerben összesítő készül folyamatos sorszámozással és ennek a „Csikónyilvántartásnak" alapján kerülnek a csikók azonosításra és bélyegzésre.

10.§. A csikók azonosítása, leírása, bélyegzése, elnevezése

10.1 A bejelentett csikókról készített csikónyilvántartás és a fedeztetési jegyzőkönyv adatai alapján a törzskönyvező szervezet a csikót azonosítja, leírja és a szabvány szerinti módon az előző évi párosításban szerepelt kancák csikóit nyeregtájon tartósan megjelöli bebélyegzi. A bélyegzés előtt vagy a bélyegzéskor vett vér illetve szőrminták alapján a származás hitelességét DNS vizsgálattal - fokozatosan teljes körűen - meg kell erősíteni. A ménutánpótlásra jelölt méncsikóknál a vizsgálatot minden esetben el kell végezni.

10.2 A beazonosított csikó bélyegzése nyeregtájon történik, mégpedig jobb oldalon a születési év utolsó két számjegye, /pl. 1992-ben született csikónál 92./ a nyeregtáj bal oldalán a csikó évjárati sorszáma 1-től folyamatosan, körzetenként csikókra előre kiadva. Amennyiben a tenyészetnek vagy tenyésztőnek önálló bélyege van, úgy azt a tulajdonos a nyeregtáj jobb oldalán a születési évszám alá bélyegeztetheti, de ennek nincs a csikó azonosítása szempontjából jelentősége. A bélyegzés befejeztével az Egyesület a csikónyilvántartásról évente összesítőt készít.

10.3 Az elő-törzskönyvben szereplő kancák ivadéka bélyegzése a köztenyésztési megyei rendszerben történik.

10.4 A csikók a bélyegzés során a tulajdonos egyetértésével használati nevet kapnak, melyet a lehetőleg meg kell tartani. A név 2-3 szótagú jóhangzású magyar név, vagy szó legyen. Kerülni kell az azonos elnevezést. A ménutánpótlásra jelölt méncsikókat 1991-től kezdődően évjáratonként ABC sorrendben azonos kezdőbetűvel kezdődő névvel kell ellátni. /pl.1991.évben Apród,Alku,Adós,stb.l992.évben Betyár, Bátor,stb./ Fedezőménné válás esetén a tenyészhely neve kötőjellel az évjárati csikószámmal a használati név együttesen használandó. Pl. Gölle-12 Buci. Nem alkalmazható a védett nevek listáján szereplő személyeket vagy a jó ízlést sértő és 15 betűhelynél hosszabb név. Ha valamilyen okból névváltozás történt a hivatalos okmányon az eredeti nevet zárójelben fel kell tüntetni.

11.§. A Tenyésztési Bizottság

Az Egyesület tenyésztési munkájának jobb összehangolása, segítése, vitás tenyésztési kérdésekben való döntés meghozatala érdekében Tenyésztési Bizottságot kell szervezni. A Bizottság választott elnökből és választott kettő-négy tagból valamint a társadalmi és ügyvezető elnökökből áll. A Bizottság szükség szerint, vagy közgyűlések alkalmával ülésezik, összehívásáról az ügyvezető elnök gondoskodik.

A hidegvérű ló minősítése és teljesítményvizsgálata

A hidegvérű ló fő hasznosítása Magyarországon ma még a vonóerő-termeltetés, de mindinkább növekszik a hidegvérű ló hústermelési jelentősége is.
A minősítés és teljesítményvizsga a magyar hidegvérű fajta fenti hasznosításának megfelelő szelektálást és nemesítést szolgálja.

A minősítést és teljesítményvizsgálatot 2 éves kor után tenyésztésbevételkor kell végrehajtani.

A minősítés és teljesítményvizsga részletei:

a.) Testméretek felvétele
b.) Küllemi bírálat
c.) Mozgásbírálat
d.) Teljesítményvizsga
e.) Osztályba sorolás

a.) Testméretek felvétele

A szabályosan felállított lovon négy méretet kell felvenni, melyet bírálatkor a bírálati lapra fel kell jegyezni. A méretek felvételére az állatmérő bot (Lidtin-féle) és az állatmérő szalag ( 3 m acélbetétes) szolgál.

A méretek:

- marmagasság mérőbottal és szalaggal,

- övméret mérőszalaggal,

- szár körméret mérőszalaggal

A magyar hidegvérű fajta méretei a Tenyésztési szabályzat szerint:

Mének

Bottal mért marmagasság 150-175 cm, muraközi 150-165 cm között
Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 130 %-a, jó tápállapot esetén
Szár körméret minimálisan 23 cm, muraközi 22 cm..

Kancák

Bottal mért marmagasság 150-170 cm, muraközi 150-160 cm között
Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 125 %-a
Szár körméret minimálisan 22 cm, muraközi 21 cm.

Ha a méretek felvétele tenyésztési állományba vételkor 4 éves kor előtt történt a méretek felvételét 4 éves kor után meg kell ismételni.

b.) Küllemi bírálat

A bírálat a mellékelt 100 pontos bírálati lapon történik.
A bírálat első pontja „Fajtajelleg" maximális 12 pont, melyből 6 pont érték a származás, ezért a bírálathoz a mének és kancák esetében is 4 ősi soros származási lapnak rendelkezésre kell állni.
A bírálat során meg kell győződni az egyed vérmérsékletéről, szelídségéről és kezelhetőségéről. Nehezen kezelhető, ideges, rosszindulatú egyedeket ki kell zárni. /Viselkedésbírálat./

c.) Mozgásbírálat

A magyar hidegvérű ló vonóerő hasznosítása lépés és ügetés jármódban történik, ezért lépésben és ügetésben külön el kell bírálni, rugalmasság, tért nyerés és szabályosság tekintetében.

Bírálati szempontok jármódonként:

Rugalmasság 0-6 pont
Tért nyerés 0-6 pont
Szabályosság 0-6 pont

6 pont kívánatos, kiváló
5 pont igen jó
4 pont jó
3 pont átlagos közepes
2 pont gyenge
1 pont igen gyenge
0 pont elfogadhatatlan

 

d.) Teljesítményvizsga

Tekintettel arra, hogy a méneknek számtalan, a kancáknak viszonylag kevés ivadéka lehet, ezért a teljesítményvizsga a méneknek kötelező, kancák esetében az Elit osztályzat elnyerése céljából szükséges, ha az egyéb feltételeknek meg felel.
A mének teljesítményvizsgálatát általában 2 és fél éves korban kell - tenyésztésbe állítás előtt - elvégezni.
A fajta méreteit és tömegét tekintve széles skálán mozog ezért a tömeget tekintve két csoportot különböztetünk meg:
„A" csoport 600 kg alatt
„B" csoport 600 kg feletti kategória.
A 3-5 hónapig tartó betanítás és felkészítés után a teljesítményvizsga 3 részből és kondíció vizsgából áll.

1. Lépésmunka

Sík föld úton 2 km-en egyes fogatolásba szekérbe fogva,
„A" csoport 1050 kg összterheléssel 70 kp átlagos vonóerő kifejtéssel,
„B" csoport 1200 kg összterheléssel 80 kp átlagos vonóerő kifejtéssel, 19 perces időhatáron belül. Közben a legegyenletesebb útszakaszon 200 m-en lépésszámlálás történik a lépéshossz megállapítására.

2. Ügetőmunka

Sík föld úton 2 km-en egyes fogatolásba szekérbe fogva,
„A" csoport 750 kg összterheléssel 50 kp átlagos vonóerő kifejtéssel,
„B" csoport 800 kg összterheléssel 57 kp átlagos vonóerő kifejtéssel 10 perc időhatáron belül. Közben a kijelölt 200 m-en lépésszámlálás a lépéshossz és lendületes mozgás megállapítására.
A lépés- és ügetésmunka szintidőn belüli teljesítés esetén maximálisan 5-5 pont adható. Idő túllépés esetén minden megkezdett 10 másodpercért 1-1 pontot kell levonni.

3. Indítási próba

Föld úton fatalpú szán előtt - vezetve, vagy hajtva, -- 3 x 25 m-en indítási próba fokozatos terheléssel:
„A" csoport 250-325-400 kg összterheléssel, maximálisan 175 kp erőkifejtéssel,
„B" csoport 325-400-475 kg összterheléssel, maximálisan 200 kp erőkifejtéssel.
Az indítási próba értékelése szakaszonként 5-5 ponttal történik. Feltétele nyugodt hámbadőlés, egyenes vonalú indítás és egyenletes lépésben történő húzás.

Kondícióvizsga

Az ügető munka után közvetlenül, majd 20 és 60 perc elteltével légzést és érverést kell számolni. A kapott értéket össze kell vetni a nyugalmi állapotban mért értékekkel. Az ügetés utáni túl magas, illetve a 60 perc elteltével mért, - a nyugalmi állapottól nagyban eltérő értékek a nem kedvező kondícióállapotra utalnak. A kondíció értékelése 0-5 pont értékhatárok között történik.
Tenyésztésbe csak a fenti teljesítményvizsgát megfelelő szinten - minimum 15 pont, - teljesített hidegvérű mén kerülhet.

A kancák esetében teljesítményvizsgát csak az Elit minősítésre pályázó egyedeknek kell tenni, mely csak készségvizsgából áll. /Indítási próba./ A követelmény megegyezik a mének „A" csoportjának követelményével.

e.) Osztályba sorolás

Az egyed értékét származás, méret, küllem, mozgás és teljesítmény együttesen határozzák meg. Ennek az értéknek egy számmal történő kifejezése a törzskönyvi osztályzat. A törzskönyvi osztályzatban kell kifejezésre jutni az értékmérő tulajdonságoknak.

Mének osztályba sorolása:

Osztály

küllemi pont
tól-ig

mozgás pont
minimum

teljesítm.pont
minimum

II.

81-83,5

18

15

I/II.

84-86,5

22

18

I.

87-90,5

25

21

Elit

91-től

28

24

Ha a mozgás és teljesítményvizsga pontértékei két kategóriával eltérnek a küllemi pont szerinti osztálytól, jobb vagy rosszabb irányba, úgy egy kategóriával jobb vagy rosszabb osztályzatot kell adni.
Ha a minősített ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ér el mint maga a mén, úgy a mén egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. Kiemelkedően jót és jól örökítő méneknek a Tenyésztői Bizottság Szuper-elit minősítést adhat, ha a küllemi pontszáma 86 fölött van.

Kancák osztályba sorolása:

Osztály

küllemi pont
tól-ig

mozgás pont
minimum

teljesitm.pont
minimum

II/III.

78-80,5

18

-

II.

81-83,5

18

-

I/II.

84-86,5

22

-

I.

87-90,5

22

-

Elit

91-től

25

15

A 78 küllemi pontszám alatti kancák csak az elő törzskönyvbe „B" vehetők fel.
Ha az ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ér el mint maga a kanca, úgy egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat.